A Ludwig Múzeumok alapját képező, Peter és Irene Ludwig által létrehozott gyűjtemény talán legismertebb és leghíresebb eleme az az anyag, amely a pop art korszakát mutatja be. Egyedülálló ez a gyűjtemény abban, hogy megtalálhatók benne a pop art emblematikus művészeinek (Jasper Johns, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Tom Wesselmann, stb.) ikonikus művei csakúgy, mint a kevésbé ismert alkotóké (Allan D’Arcangelo, Richard Lindner, stb.), valamint az amerikai vonulaton kívül az irányzat európai képviselőinek (Peter Blake, Richard Hamilton, David Hockney, Mimmo Rotella) munkái is. Egyedül a Ludwig múzeumok anyaga elég egy olyan kiállítás létrehozásához, amely a nemzetközi pop artot tekinti át....
tovább >>>

1992-ben, vagyis 23 éve jelent meg N. Horváth Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár első könyve József Attiláról. Azóta még hat könyv követte, és számtalan tanulmány.
tovább >>>

E kötet latin és magyar nyelvű, katolikus és protestáns egyházi kórusműveket tartalmaz. Hangversenydarabok ezek, de többségük - megfelelően megválasztva - vallásos szertartáson: istentiszteleten, zenés áhítaton, olykor még misén is megszólalhat az ökumené szellemében...
tovább >>>

Csak az tudom elmondani, ami a könyv fülszövegén olvasható, mert ennél jobban én sem tudnám megfogalmazni: „Jodi Picoult kíméletlenül őszinte regényéből megtudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a családoknak, akik autista gyermekeket nevelnek – és közben éles kritikát kapunk az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről és a szenzációhajhász, előítéletes kisvárosi társadalomról is. A Házirend azonban krimiként is megállja a helyét, hiszen az első oldaltól az utolsóig kísérti az olvasót a kérdés: bűnös-e Jacob Hunt?”

tovább >>>

A katalógus az Eszterházy család kivételes életútjának legfontosabb emlékeit mutatja be a fraknói gyűjteményen keresztül. A műtárgyakon érzékelni tudjuk az Esterházy család súlyát, szerepét és befolyását az adott korszakokban, kulturális és történelmi beágyazottságát a nemzetközi és hazai történelmbe.
tovább >>>

Az első világháborút követő két évtized sok változást, árnyalatot hozó, izgalmas periódusa az otthon művészetének. A bauhaus nevével fémjelzett „klasszikus modern” erős hatását modelláló, elegáns art deco, a magyar közízlést mélyen meghatározó eklektika és népies irányzatok összetett képét rajzolják a korszak lakásművészetének. Az Iparművészeti Múzeum 2012 tavaszán nagyszabású kiállítással készül bemutatni az 1920-as, 30-as évek művészi igényű, belsőépítészek iránymutatása nyomán létrejött enteriőrjeit, iparművészek alkotta lakberendezési tárgyait. A korszak legbefolyásosabb művész-egyéniségei, Kozma Lajos, Kaesz Gyula munkái mellett már-már feledésbe merült, de egykor sokat foglalkoztatott kitűnő tervezők, mint pl. Kovács Zsuzsa, Fränkel György, Kóródy György, Vágó Pál, Nagy Károly bútorai, és az ezeket kiegészítő, a lakóteret otthonná emelő dísztárgyak, textíliák, világítótestek kerülnek kiállításra...
tovább >>>

„Szerelőt kell hívnom!” – mondja az elromlott mosógép gazdája. „Menj orvoshoz!” – nyaggatjuk rokonunkat, ha a panaszai nem enyhülnek. „Bízzuk inkább informatikusra!” – látjuk be a tudásunk hiányát a laptop épsége érdekében. „Ezt csak egy nyelvész tudná megmagyarázni.” Vajon ez utóbbi mondat elhangozhatna egy köznapi beszélgetés végén?

tovább >>>

"Pedagógusnak lenni nagy felelősség volt a múltban, a mában és lesz a jövőben is. A kultúra alapja a nevelők és a gyermekek közössége, és tudjuk - bár néhányan hajlamosak elfelejteni -, hogy a pedagógus munkája az egyik legfontosabb nemzetépítő tevékenység."
tovább >>>

13 bicínium Mechler Anna verseire. Általános iskolai kórusoknak is ajánljuk. .....
tovább >>>

Hatalmas hegyek, aranytetős kolostortok és szélben lobogó imazászlók. A nyugati emberek számára Tibet egy misztikus és rejtélyes ország az örök hó birodalmában. Varázsa sok embert, közöttük engem is megbabonázott. Ma már közel sem olyan elérhetetlen, mint Heinrich Harrer korában. A könyvtárak polcain mindenféle műfajban megírt műveket olvashatnak a Tibet után érdeklődők. Én először a Hét év Tibetben című filmet láttam, és a könyvet csak utána olvastam el. Sokan úgy gondolják, hogy a filmek nem tudják visszaadni a könyvekben leírtakat. Szerintem a Hét év Tibet című filmre is ez igaz. A történetet a rendező kissé hollywoodiassá tette, de kétségtelenül egy gyönyörű alkotás, és segít a nyugati embereknek Tibet sorsát megérteni.

tovább >>>

Szeretek olvasni. Ez nem meglepő, hiszen mi másért vállaltam volna, hogy részt veszek e könyvolvasást népszerűsítő fotókiállításon?! Ugyanakkor válogatós, sőt, nyíltan kimondhatom, finnyás vagyok a könyvek terén. A tartalom és a könyves portálokon található vélemények többszöri elolvasását és az azt követő hosszas mérleges után ugyanott vagyok, ahol órákkal, néha napokkal előtte. Vagyis nincs mit olvasnom, mert valami megmagyarázhatatlan módon mégis úgy döntök, hogy sem időt, sem energiát, sem pénzt nem érdemes invesztálni a könyvbe.

tovább >>>

Videós könyvajánló
tovább >>>