Tudja jól minden művészettörténész, hogy vannak „hálás” témák, életművek: színes, változatos életet élő, jó narratív lehetőségeket nyújtó művészek, a kultúrpolitika által támadott vagy támogatott, ezért viták kereszttüzében állt alkotók és események, remek háttéranyaggal, szociológiai adalékkal szolgáló oeuvre-k és csoportok. S vannak persze „józan”, majdhogynem unalmasnak mondható életű és munkásságú festők és szobrászok, akik csak tették a dolgukat, egy életen át festettek és szobortak anélkül, hogy fettel szedték volna ki nevüket a bulvárlapok valamiféle művészeti vagy magánéleti botrány okán...
tovább >>>

Kovalovszky Márta 1963-as pályakezdésétől nyugdíjba "vonulásáig" egyetlen intézménynek, a Szent István Király Múzeumnak munkatársa volt. Részben ennek - a több szakember számára szellemi hajlékul szolgáló intézménynek - korabeli életét, másrészt a szerző művészettörténészi szakmai útjának történetét idézi fel a könyv. Az író egyéni gondolkozásmódja, finom iróniája, öniróniája, élvezetes elbeszélőmódja teheti a kívülálló számára is élvezetessé a könyv olvasását. Varga Gábor Farkas grafikus, könyvtervező munkája segítette a történetek megfelelő, szép formában való megjelenését.
tovább >>>

El Kazovszkij (1948-2008) a késő XX. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és - ma már tudjuk - költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. A Magyar Nemzeti Galéria mintegy 400 művet bemutató kiállítása arra vállalkozik, hogy művészettörténetileg pontosabb képet rajzoljon mindarról, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott...
tovább >>>

Scheiber mindig sláger volt - mondta újságírók előtt Kieselbach Tamás, akiről tudható volt, hogy régóta érdeklődik a magyar festészet vitatott, sokszor lebecsült alakja iránt. Ugyanis a Modern magyar festészet című reprezentatív albuma vonatkozó kötetében vagy három tucat izgalmas Scheiber-kép reprodukcióját közölte, amelyek közül főleg az önarcképek változatos sorozata keltett feltűnést. Most elmondta, hogy évtizedekkel ezelőtt még a Magyar Nemzeti Galériában figyelt fel egy Tabánt ábrázoló olajképre, amelynek festőjéről alig lehetett tudni valamit - ez a képe sem a kiállításon lógott, hanem az irodájukban. Scheibernek a rendszerváltás előtt Győrben és Pécsett volt még egy-két képe falon, a Nemzeti Galériában sokáig csak egyet állítottak ki tőle az állandó részben. Műgyűjtőként és kereskedőként Kieselbach számos képet felkutatott, de azt tapasztalta, hogy annak, hogy a sokszor megkérdőjelezett jelentőségű életmű a helyére kerüljön, több akadálya is van. Ezért most a tárlattal és az albummal azt szeretné elérni, hogy "igazságot szolgáltassanak" a festőnek, pontosabban kibogozzák recepciója és kanonizációja gubancait...
tovább >>>

Moholy-Nagy László gondolkodásmódja és a Tipofotó című írása napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A digitális világ, amelyben élünk újraértelmezte az anyaghoz való viszonyunkat, a manuális technológiákhoz a digitális generáció új szemlélettel, ösztönösen nyitottan nyúl.
tovább >>>

Bár olyan művészóriások rejtőznek a KUT rövidítés mögött, mint Vaszary János, Márffy Ödön vagy Egry József, és a művésztársaság a két világháború közötti évek legmeghatározóbb alkotóit fogta össze, a szélesebb közönség számára máig ismeretlen. Igaz, hatalmas létszáma és túlságosan is sokszínű tagsága miatt nem forrhatott közösséggé, hiába biztosított kiállítási lehetőséget számukra, tartott fenn pártoló tagságot, saját folyóiratot. Ennek ellenére a KUT-hoz tartozás a modern művészet melletti demonstratív kiállást jelentette a tagok számára.
tovább >>>

"Férjem, Dr Lantos Ferenc képzőművész-tanár munkásságához szorosan hozzátartozott megfigyeléseinek, tapasztalatainak, véleményének és állásfoglalásának folyamatos rögzítése az évtizedek folyamán. Ezek egyrészt "Gondolatok", "Gondolat-vázlatok" címen szerepelnek, másrészt hosszabb lélegzetű írások, melyek alkotó munkájával és az oktatással összefüggő, különböző jellegű programok, tanulmányok, javaslatok, kérdések, tézisek, életrajzi visszaemlékezések, az általa megnyitott kiállítások szövegei és mindenkori reagálások az aktuális szakmai, emberi és társadalmi kérdésekre. Sok anyag gyűlt így össze, és nagyon fontosnak tartom, ezekből egy válogatás csokorba fűzését, melyek segítséget adnak munkásságának mélyebb megismeréséhez, és amelyek rávilágítanak szakmai és emberi nagyságára... Apagyi Mária Balatonberény, 2015. augusztus
tovább >>>

A pécsi Zsolnay-gyár maradandó nyomot hagyott Közép Európa historizáló és szecessziós építészetén, hiszen az építészet megújítására kikísérletezett építészeti kerámia anyag , a pirogránit létrehozásával színekben gazdag épületek megszületését segítette, ezt inspirálta. E munka tetőződött Lechner Ödön és a pécsi gyár példamutató együttműködésében, a szecessziós építészet magyar változatának megteremtésében. A régió egykori legjellemzőbb épületei, sok esetben a Zsolnay építészeti kerámiának köszönhetik szín- és formagazdagságukat. A budapesti épületeket -köztük Lechner Ödön korszakos alkotásait- egy korábbi kötetben, Mattyasovszky Zsolnay Tamás munkájában tekintheti át az érdeklődő.
tovább >>>

A kötetben helyet kapott tanulmányok több évnyi kutatómunka gyümölcsei. Megalkotásuk során mindannyian arra törekedtünk, hogy az általunk közöltekkel egyaránt szóljunk a témában járatlan érdeklődőkhöz és annak kutatóihoz. A választott szempontrendszerek alapján egy-egy pályaszakasz lehetőség szerinti legteljesebb tartalmú krónikájának megírását tűztük ki célul; a hangsúly így természetszerűleg került a szóra és nem a látványra: a kötetben megtalálható képek kizárólag illusztratív szerepűek.
tovább >>>

Harminc tanulmány olvasható a kötetben, egy páratlan muzikológus pálya lenyomatai. A legkorábbiak a hatvanas években születtek, a legfrissebbek a kétezres évek elején. Témáik két nagy korszak, a 18. század vége, s a 20. század eleje, illetve ennek megfelelően a nyugati zene történetének két meghatározó alkotója, Joseph Haydn és Bartók Béla köré csoportosulnak, de Mozart, Michael Haydn, Stravinsky és Webern is főszerepet kap néhány írásban. Somfai László az ezredforduló körüli évtizedek legnagyobb hatású magyar muzikológusa, világszerte ismert és elismert Bartók- és Haydnkutató.
tovább >>>

A 18. századi zene nemzetközi hírű szaktekintélye és aktív fortepiano-játékos, a Zeneakadémia legendás zeneelmélet-tanára, Komlós Katalin húsz zenetudományi tanulmányát válogatta össze a kötet számára.
tovább >>>

Az én könyvem! Zsigerbőr, bőr alatt, tagadhatatlanul! Ez a könyv olyan hatással volt rám, mint még semmilyen tintával papírra vetett lélekdarab. Nehéz hát szavakkal leírni, mi az, amit adott nekem...

tovább >>>