A latin compositio kifejezés összetételt jelent. A képzőművészetben az alkotás szerkezetének, a formák, vonalak, színek általi elrendezését értjük rajta. Ebben a kötetben a képalkotás formai szempontból megközelíthető részleteihez, a komponáláshoz fogalmaz meg tájékoztató jellegű észrevételeket, tanácsokat a szerző.
tovább >>>

az akkori Kerepesi úton megnyitotta kapuját a Pesti Magyar Színház, amely 1840-ben kiérdemelte a büszke Nemzeti Színház címet. Színpadán a következő hetekben adtak néhány régebbi daljátékot, de komoly operai programra nem vállalkoztak. Október 30-án azonban megkísértették a lehetetlent, és bemutatták Bellini Normáját a kolozsvári születésű Schodel Rozália vendégszereplésével. Schodelné Bécsben nyert kiképzést, majd a székváros udvari operaházában és más német színpadokon működött. Pesti fellépését rajongó lelkesedés fogadta, s a színház vezetősége azonnal döntött az opera megszervezéséről – a huszonhat éves énekesnő irányításával. Bajza József, a színház igazgatója, nem nézte jó szemmel az opera gyors térhódítását, mégis tárgyilagosan elismerte: „ha Schodelné Német-, Francia-, vagy Olaszországban tette volna azt az opera megalapításában, mit nálunk teve, mindenki örömömledés közt említhette volna nevét”. Pesten e helyett heves támadások indultak a magyar primadonna assoluta ellen: kitört a nevezetes operaháború.
tovább >>>

Miről szól a könyv? Négy ember, négy művész életküzdelméről a Horthy-korszakban, a holokauszt idején, a rövid 1945 utáni demokráciában, a Rákosi-korszakban, az ’56 utáni fokozatosan fellazuló világban. (A négy művész közül valójában hároméról, mert Vajda Lajos, aki ma már a művészettörténészek konszenzusa alapján a 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, 1941-ben meghalt.) Vajda fizikai valóságában tehát nem része a főtörténetnek, azonban mindazok életét meghatározta, akik ennek a szellemi centrumnak a közelébe kerültek. Arra a kérdésre talán választ tudok majd adni, hogy mi eredményezte „A Rottenbiller” kitüntetett szerepét, itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy egyebek (például a lakásban élő művészek személyisége) mellett az együtt élő művészek koncentrációja is oka volt, hogy a kortárs művészek és teoretikusok oly nagy számban fordultak meg ott. A lakás a szellemi ellenállás helyszíne lett, a szabadság kicsiny szigete, anélkül azonban, hogy erre aspirált volna...
tovább >>>

A Deim Pál művészetelméleti-művészetkritikai írásműveiből felfűződő munkásság műfajilag és tematikailag is rendkívül sokszínű. Tanulmány, művészportré, kiállításmegnyitó, kiállításrecenzió, katalógusbevezető, vitairat, ismeretterjesztő cikk, önéletrajzi visszapillantás, ars poetica egyként fellelhető írásainak gyűjteményében, amelynek eszmefuttatásai mestereinek és kortársainak alkotói portréját rajzolják meg, munkásságuk, életművük jelentőségét hangsúlyozzák, egy-egy művészeti vagy környezetesztétikai jelenség problémakörét elemzik, kulturális-művészeti koncepciókat vázolnak fel, művészetpolitikai döntéseket vonnak kétségbe...
tovább >>>

A budapesti és vidéki gyermekkorról, az iskolákról, a közös egyetemi múltról, társakról, utazásokról, a művészélet nemzetközi színtereiről, a pécsi terekről, a város kulturális életéről, Csontváryról, a múzeumról, a gyűjteményekről, Martyn Ferencről, a kinetikus szobrászatról, a Pécsi Műhelyről, Lantos Ferencről, az Echóról, a fényképezés legújabb koráról, kutatásairól, kollégáiról, kalandjairól, könyveiről, a legfiatalabb pécsi művésznemzedékről és az egyetem Doktori Iskolájáról Jóry Judit író-művészettörténész beszélget Aknai Tamás művészettörténésszel.
tovább >>>

Az évek óta irodalmi Nobel-díj esélyesei között számon tartott Murakami Haruki trilógiáját ajánlom. Akinek a posztmodern japán mágikus realizmus közel áll a szívéhez, az szeretni fogja ezt a regényt is, akinek nem, az nyugodtan megismerkedhet vele, érdemes

tovább >>>

Ajánljuk hallgatóinknak, pedagógusoknak és azon olvasóinknak, akiknek korunk gyermekirodalmáról friss képet kell alkotniuk. Ha valaki bemegy a könyvesboltba nehezen tud választani a sok színes, drága könyv közül.
tovább >>>

tovább >>>

tovább >>>

A történelmi, építészeti és művészeti emlékekben bővelkedő Pécs közterületein lévő szobrászati alkotások – szobrok, épületplasztikák, emlékművek, emléktáblák – bemutatását tartalmazza a könyv. Jelen teljességre törekvő felmérés a múltnak különböző mélységű rétegeibe enged bepillantást egy speciális művészeti terület olykor igen csak szerény, többnyire azonban nem is oly csekély, sőt némely esetben kifejezetten magas művészi rangú alkotásainak segítségével. A kötet 204 szobrot (ténylegesen azonban 260-at), 23 eltávolított szobrot, valamint 75 épületplasztikát, 16 kapuzatot, 17 díszkutat, továbbá 126 emlékművet, 11 mecseki pihenőt, 4 mecseki kilátót, 14 eltávolított emlékművet és 254 – fotó nélkül további 24 – emléktáblát, 62 eltávolított emléktáblát. A szöveges részt 1000 színes felvétel és tucatnyi archív fotó gazdagítja.
tovább >>>

Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus terjedelmében és horizontjában is impozáns könyvében a múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően két és fél évtized képzőművészeti írásait fogta egybe. A kötet címe elárul valamit abból az irányzatokon túlmutató szellemi készenlétből, amely a szerzőt jellemzi. Aki jobbára a magyar művészettel foglalkozik behatóan – azon belül is a kortárs művészettel –, de ki-kitekint némely külföldi alkotóra, és az egyetemes művészet nagyjainak életútjára, eredményeire is...
tovább >>>

Kiskunfélegyháza szülötte, aki iskoláséve után a Szent László gimnáziumi érettségi bizonyítványával 1931-ben a fővárosi Képzőművészeti Főiskolára került Vaszary János osztályába...
tovább >>>