Muszorgszkij dalai egyedülállóan teljes képet adnak a zeneszerzőről: az erős drámai vénájú, nagy színészi tehetségű, egy-egy figurát tökéletesen megjelenítő művészről, a lírai költőről, a finom színek, leheletnyi árnyalatok mesteréről, és nem utolsósorban a kompozícióit folyamatosan javító, precízen és aggályosan dolgozó alkotóról. Dalait tanulmányozva képet nyerhetünk Muszorgszkijról, az emberről, életének és egyéniségének változásairól, bepillanthatunk az intim szféra rejtett zugaiba. És dalait megismerve differenciált és árnyalt képet szegezhetünk szembe a köztudatban még mindig élő ''zseniális dilettán'' portréjával, amely portré - ez a kortársak és az utókor ítélete - vörös orrú, zavaros tekintetű alkoholistaként jelenik meg Ilja Repin híres képén és részegen szunnyadó ároklakóként Venedikt Jerofejev nagyszerű Moszkva-Petuski regényében...
tovább >>>

Eötvös Péter (1944) az ezredforduló legjelentősebb, legtermékenyebb és legsikeresebb operaszerzője. Az 1970-es években írott két korai zenés színpadi kísérlete, a Harakiri és a Radames után, számos hangszeres művet és egy rendkívül aktív karmesteri időszakot követően a Lyoni Operaházban bemutatott Három nővér hozta el számára az operaszerzői világhírt 1998-ban. A Csehov dráma nyomán írott darabját azóta húsz különböző operaház mutatta be, s az eltelt közel két évtizedben kilenc további operát komponált. 2014-2015-ben hat különböző operáját játszották két kontinens kilenc különböző városában...
tovább >>>

Mi az élettani alapja a hangképzésnek, az artikulációnak, a beszéd, a nyelv és a nyelés idegrendszeri irányításának és az éneklésnek, továbbá melyek ezen funkciók betegségei, és hogyan lehet ezeket gyógyítani? A komplex kérdésekre választ ad ez a tudományos-klinikai kötet. A foniátria az az orvosi tudomány, amely a kommunikáció élet- és kórtanával foglalkozik, ugyanakkor a fenti működészavarok minden vonatkozásának feltárásához számos társszakma (fül-orr-gégészet, ideggyógyászat, audiológia, genetika, onkológia, rehabilitációs orvostan, gyógypedagógia, logopédia, nyelvészet, akusztika, pszichológia, informatika) ismereteit is alkalmazza. Mindezen diszciplinák elismert képviselőinek írásai teszik e kötetet teljessé és az emberi kommunikáció bármely részlete iránt érdeklődők számára tanulságossá és élvezetessé.
tovább >>>

Először és utoljára látható hazánkban egyben az a rendkívüli gyűjtemény, amelyet a kinetikus szobrairól ismertté vált Nicolas Schöffer egykori műtermében tárolt munkáiból rendez a Műcsarnok, a művész özvegye közreműködésével. A magyar származású, de főként Franciaországban alkotó Nicolas Schöffer egyfajta „futurisztikus-retro” hangulatot árasztó munkáiból október végén nyílik meg a kiállítás a Műcsarnokban, ahonnan 3 hónap után az anyag külföldre kerül. Az elmúlt évtized legmagasabb biztosítási értékű tárlata a Műcsarnok kiállításainak sorában az október 30-tól látható Schöffer, melynek célja az 1992-ben elhunyt, világhírű „kibernetikus” művész újrafelfedezése. Minderre jó alkalmat kínál az is, hogy az UNESCO 2015-öt a Fény Évének választotta. Jóllehet, 1980-ban megnyílt ugyan a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára 1982-ben volt jelentős tárlata Magyarországon...
tovább >>>

„Szeretem a rendet. Szeretném a rendet a közéletben, a fejekben, a műtermemben, a műalkotásokban, a menetrendek megvalósításában, az aktatáskában. Hiszek a műveltség megtartó erejében, a barátságban, a szerelemben, a család fontosságában. Hiszek a minden terrort nélkülöző emberi kapcsolatokban. Hiszek az individuum végtelen szabadságában. Hiszek az ember elkötelezettségében társai és önmaga iránt. Hiszek a pillanat nagyszerűségében” – hirdette az örökbecsű ideákat megcélzó, magabízó, akkor még csak 42 esztendős Erdős János képzőművész kiáltványszerű nyilatkozatában, 1980-ban...
tovább >>>

Ebben a kötetben Rudolf Steiner művészettel, esztétikával, az érzéki­érzékfeletti megismerésével kapcsolatos előadásait olvashatjuk. „...a művészi alkotás nem valami már meglévő utánzása, hanem a világfolyamatnak az emberi lélekből fakadó folytatása. A természet puszta utánzása éppolyan kevéssé teremt újat, mint a már meglévő szellem ábrázolása. Valóban nagy művésznek nem azt érezzük, aki a valóság hű visszaadásával gyakorol benyomást a megfigyelőre, hanem azt, aki arra kényszerít, hogy vele menjünk, amikor a világfolyamatot teremtő módon továbbviszi művében.”
tovább >>>

tovább >>>

Ove a szabályok embere. Nem szeret senkit, csak a feleségét. Bogaras? – Nem is kicsit! Idegesítő? – Eléggé... Imádjuk? – De még mennyire! Miután nyugdíjba küldik, és ezzel megfosztják a lételemétől, a munkától, Ovénak semmi egyéb vágya nincs, mint meghalni – hiszen már nincs miért élnie. Vagy mégis?
tovább >>>

Nem hiszem, hogy a történet folyamán hatnál több mániamentes művész van. A mánia az emberi lény görcse, ami nem egyéb, mint a műé, és a mű görcse, ami az emberé, mert a kettő egymást áthatja. Ezért ami démoni, az kétértelmű, kártékony, egyben komikus. A művészetben a mánia csaknem minden esetben a stílusban jelentkezik. Stílust csinálni annyi, mint mániát csinálni.
tovább >>>

Kiadványunk a négy nagy hazai tó (Fertő tó, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) környékén található kiállítóhelyeket és kulturális látnivalókat mutatja be. Célja, hogy hasznos útitársként szolgáljon az ezekre a kiemelt turisztikai helyszínekre tervezett látogatások során, és hozzájáruljon a szabadidő minőségi eltöltéséhez, legyen szó akár egyszerű kikapcsolódásról, akár aktív pihenésről. A kiadvány a kiválasztott helyszíneket tavak szerinti bontásban ismerteti, a jobb áttekinthetőség végett külön tárgyalva a Balaton északi és déli partját.
tovább >>>

tovább >>>

Szécsi Noémi nevével, illetve könyvével először véletlenül találkoztam. Gyorsan belelapoztam a könyvtárban, és rögtön úgy döntöttem ezt kiveszem, ugyanis már az első oldalon ezt olvastam: „... szembe kell nézni a terhesség rémével. Bizony, így jártam. Nincs vita, itt a vég!!! ...lányságomnak, bohém nőkoromnak egyszer és mindenkorra befellegzett.”

tovább >>>