A kortárs magyar szobrászat megújítója, egyben a népi tárgyformálás tradícióinak fölfedezője volt Samu Géza Munkácsy-díjas szobrászművész (1947–1990). A halála óta eltelt negyedszázad alatt azonban nem rendeztek műveiből olyan átfogó kiállítást, amely méltó módon reprezentálta volna az életművet, illetve amely a tradíció és a modernizmus, a nemzeti hagyomány és az egyetemesség kérdéséről folyó diskurzusban jelentős művek együttesén keresztül adott volna támpontokat...

A többi között ezt a hiányt igyekszik pótolni a halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás a Vigadó Galéria 6. emeleti két termében. Több mint félszáz plasztika, számos rajz ad áttekintést az életműről, emellett dokumentumfotók, mozgóképsorok idézik föl a pálya fontos állomásait, amelyek a magyar népi tárgyformálás tradícióitól az egyetemes értékekben való gondolkodásig vezető út egyes szakaszait tagolják.