GYIK

Az egyetemi rangsorok listái versenyteret biztosítanak az intézmények számára. Versenyeznek a hallgatókért, a finanszírozó cégek és vállalatok támogatásáért, valamint eredményeket akarnak felmutatni a fenntartónak. A cél az, hogy látsszon az egyetemen működő színvonalas oktatói, illetve kutatói tevékenység. Az egyetemi rangsor szolgáltató cégek listáin korábban egy szűk kör, az egyetemi elit volt megtalálható. Napjaink azonban több ezer egyetem szerepel a világranglistákon. A ranglistákat már nem csak a fenntartók figyelik, hanem tudománypolitikai szereplők, egyéb érdekelt felek, az oktatók, a versenytársak és a hallgatók is. Ezen kívül a rangsorok az intézmények teljesítményének bemutatása mellett fejlesztési irányokat jelölhetnek ki az egyetemek számára.

Fontos, hogy kontextusba helyezzük a rangsorok eredményeit. Ehhez elengedhetetlen annak ismerete, hogy mit és hogyan mérnek az egyes rangsorok. Nem elég azt látnunk, hogy hányadik helyezést értük el a rangsor listáján, tudunk kell, hogy milyen feltételek adottak egy-egy indikátorhoz a saját intézményünknél és a versenytársainknál. A rangsorok hosszútávon visszajelzést adhatnak egy-egy intézkedés hatásáról.

Nehéz olyan indikátort találni, ami a világ minden felsőoktatási intézményre egyformán releváns. Éppen ezért az egyes ranking szolgáltató cégek is különböző/más-más szempontokat vesznek figyelembe/ különböző indikátorokra helyezik a hangsúlyt a felsőoktatási intézmények értékelésekor.

A legtöbb ranking szolgáltató cégben közös, hogy indikátoraik között szerepelnek bibliometriai mutatók. A cikkek és a hivatkozások számát a Scopus vagy a Web of Science bibliográfiai adatbázisokból nyerik. Ezek eredményeit általában normalizált formában teszik nyilvánossá.

Jellemző rájuk, hogy a kérdőívek segítségével vizsgálják a felsőoktatási intézmények népszerűségét, az akadémiai szférában történő megítélését. A kérdőívek az intézményekben zajló oktatói, kutatói és tudományos tevékenységekre kérdeznek rá.

Az értékelésben résztvevő intézmények adatokat szolgáltatnak a hallgatók és oktatók számáról, azok nemzetközi összetételről, valamint a bevételekről.

Néhány rangsorban figyelembe veszik a felsőoktatási intézmény Nobel-díjas oktatóinak, valamint az adott egyetemen végzett, nagy amerikai vállalatokban jelenleg vezető pozíciókat betöltők számát.

A kevésbé tudományos teljesítményre koncentráló rangsorokban (Times Higher Education Impact, UI GreenMetric) rengeteg egyéb szempont van; az energiafelhasználástól a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kérdéseken át.

Erre a kérdésre nem adható egyértelmű válasz. Minden intézménynek meg kell találnia azt a releváns rangsort, amely a stratégiai céljai elérésében segíti. A Quacquarelli Symonds (továbbiakban: QS) és a Times Higher Education (továbbiakban: THE) profitorientált vállalkozások, az általuk készített rangsorok hirdetéseken keresztül több felhasználóhoz jutnak el. A csak tudományos szempontokat figyelő rangsorok több szempontból objektívebbek és transzparensebbek, mint az előbb említett QS és THE, de kevesebb sajtónyilvánosságot kapnak, emiatt nem olyan dominánsak. 

Az egyetemünk szempontjából releváns rangsorok leírását megtalálhatja a Rangsorok és eredmények menüpont alatt. 

Tekintve, hogy az egyetemi rangsorokban megjelenő egyik legdominánsabb indikátor a bibliometriai mutatókra vonatkozik, ezért a kutatók egyik legfontosabb feladata, hogy munkájukat láthatóvá tegyék a nemzetközi kutatói közösségek körében. Ennek egyik eszköze a tudatos folyóirat választás és az egyéni publikálási stratégia kidolgozása. Ebben tudnak segíteni Önnek a könyvtár kollégái. 

Emellett fontos tudni, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban szerezhető pontszámok nagy része az oktatók/kutatók által kitöltött kérdőívek alapján kerül kiosztásra. A kérdőívek az intézményekben zajló oktatói, kutatói és tudományos tevékenységekre kérdeznek rá.

• - A Times Higher Education minden évben maga határozza meg azon akadémikusok körét, akiknek elküldik a kérdőívet. A THE-től minden év végén a timeshighereducation@surveys.elsevier.com címről érkezik a felkérés, amit a következő év februárjának végéig tölthetnek ki a címzettek. Ha legközelebb Ön is kap felkérést, ne felejtse el jelölni a PTE-t!  
• 
  
• - A Quacquarelli Symonds két kérdőívet küld ki névre szólóan a felsőoktatási intézmények ajánlásai alapján. A felsőoktatási intézményeknek olyan kitöltőket kell megnevezniük, akik nem állnak munkakapcsolatban az adott intézménnyel. Ha Ön ismer olyan külföldi vagy magyar kutatót, akiről tudja, hogy jó szívvel ajánlaná a PTE-t, jelezze a ranking@pte.hu címen.