Ljudmila Ulickaja legújabb regényében három jó barát – egy zenész, egy költő és egy fotográfus – életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle „peresztrojkáig” terjedő időszak, az „olvadás” és a „pangás” korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás – a korszak politikai életének tipikus eseményei.
tovább >>>

McCullers regénye egyszerűen zseniális. Őszinte boldogság tölt el, amikor a könyvét fogom a kezemben, nem csak azért, mert ritkán olvasni ennyire izgalmas életúttal rendelkező kiváló szerzőt, hanem azért is, mert az amerikai írónők egészen sajátságos, okos és érzékeny látásmódját képviselik az irodalomnak. A szerző élete és írása sok hasonlatosságot mutat az irodalmi Nobel-díj egyik birtokosával, „a Dél krónikásának” nevezett William Faulknerrel, de aki szereti Simon de Beauvoire háttérben lüktető és a sorokból kiolvasható filozófiai-feminista miliőjét, az sem fog itt csalódni.
tovább >>>

Az Egyesült Államokban élő John Lukacs történészprofesszor Magyarországon is sikeres szerző, ami a mai könyvpiaci körülményeket figyelembe véve elismerést érdemel. Az Európa Könyvkiadó kiadásában megjelenő, könnyen észrevehető, fehér borítós köteteit már várják az olvasók, s nem kell csalódniuk. John Lukacs évről évre tudósi rangjához méltó művekkel öregbíti hírnevét.
tovább >>>

A Jumurdzsák gyűrűje gyorsan felkerült az eladási toplistára, hiszen ki ne szeretne kipróbálni egy időgépet, amelynek segítségével megnyílik előtte a történelem kapuja? Ki ne égne kalandlázban, ha kézzelfogható bizonyítékra lelne létező és kitalált történelmi alakok kapcsolatáról? Ha egy térkép és egy megsárgult papírlapra írt pár sor több mint száz évvel repítené vissza az időben, ha ráadásként mindezek mellé találna egy titkosírást is – és ha együtt nyomozhatna valakivel, aki történetesen egy regény főszereplője?
tovább >>>

A történelmi érdekességek, furcsaságok, intimitások iránt mindig is volt érdeklődés. Hahner Péter történész már a tavaly megjelent 100 történelmi tévhit… című könyvében igen szórakoztatóan és élvezetes stílusban olvasta a fejünkre, hogy minden korban képesek voltunk-vagyunk bedőlni a legelképesztőbb híreszteléseknek is, sőt hajlandók vagyunk körömszakadtáig bizonygatni is azok „igazát”. Ha egyedül hisszük el a szamárságokat, s jól elvagyunk velük, lelkünk rajta, baj akkor van, ha a tévhitek futótűzként terjednek el a közfigyelemben, tömegkultúrában, sőt beszivárognak a tankönyvekbe is, akkor pedig tanári segédlettel egész generációk tudatában tényként ragadnak meg történelmi legendák.
tovább >>>

A Sobotta atlasz az emberi test anatómiáját ismertető atlaszok legnépszerűbbike kibővített tartalommal, mintegy 200 új ábrával jelent meg 2005 végén Németországban.
tovább >>>

Most, hogy az Európa Könyvkiadó Agatha Christie-sorozatában megjelent a nyolc novellából álló A pollensai probléma című kötet, a szereplők névsorát nézegetve szembetűnő, hogy a 2010-es Agatha Christie-év megemlékezéseiben, elemzéseiben e lap hasábjain is milyen méltatlanul kevés szó esett Mr. Satterthwaite-ről, aki egyébként a Harlekin-teás-készlet című novellában találkozik utoljára Mr. Har-ley Quinnel, következésképp az olvasókkal is, hiszen Satterthwaite és Quin elválaszthatatlanok egymástól.
tovább >>>

Egy gyilkosnál, miközben megpróbálja eltüntetni a bűne nyomait, már csak egy krimiíró lehet nagyobb gondban, miközben megpróbálja az általa kitalált bűnhöz vezető nyomokat megkonstruálni. A nyomoknak ugyanis egyszerre kell észrevétleneknek lenniük, hogy az olvasó ne találhassa ki csak úgy hipp-hopp a tettes kilétét és motivációit, és egyszerre kell mégis szem előtt lenniük, hogy a végső leleplezést elhihesse. A krimiírónak ahhoz, hogy az olvasó ne érezze magát becsapottnak, be kell tartani bizonyos szabályokat: pl. természetfölötti magyarázatokkal vagy túlságosan agyafúrt tudományos bizonyítékokkal nem állhat elő; nem hallgathat el a tetthez kapcsolódó tényeket stb. Nehéz mutatvány ez, ismerjük el, hisz az olvasónak, aki lépésről lépésre halad a nyomozással, végül mégiscsak lépre kell mennie.
tovább >>>

A BBMS Kiadó gondozásában 2010-ben jelent meg először a kötet, mely után Bárdos András azt mondta, könyvet kiadni jó üzlet. Most új fejezetekkel kibővítve vehetjük kézbe ezt az alig két óra alatt elolvasható, kevesebb mint háromszáz oldalas bestsellert. Több ajánló szerepel a hátlapon, egyik Ónodi Györgyé, a Heti Hetes főszerkesztőjéé, ő úgy fogalmaz, csak az kezdjen bele, akinek van lehetősége egy ültő helyében végigolvasni. Tóta W. Árpád, az Index publicista-bloggere szerint ha Vágóval beszélgetünk, érteni kell a játékszabályokat.A sajtó egy része a könyvet a tavalyi év könyvszenzációjaként értékelte, az Alexandra toplistáján mindmáig előkelő helyen szerepel.
tovább >>>

Aki rendszeresen olvassa a Népszabadság szombati Hétvége mellékletét, s benne a magyar újságírás egykori „sikersportágát”, a feltámasztott napilap-tárcákat, az tudja, miről beszélek: bizony egytől egyig szenzációsan jó írások ezek, de elolvasva őket mégis marad az emberben valami egyáltalán nem rossz kielégületlenség, aminek okát Parti Nagy Lajos Tárcamegálló című tárcájában így fogalmazza meg:
tovább >>>

A könyvheti kiadványok egyik legszebbike egyben talán a legnyomasztóbb is. Igaz, Borbély Szilárd korábbi verseskötetei sem rímbe szedett kabarétréfákkal lepték meg az olvasót.
tovább >>>

Fontos feladatot teljesít a Kráter Műhely Egyesület Aranyrög Könyvtár című igényes kiállítású sorozatával. Ahogy az elnevezés is sugallja, a kiadó arra vállalkozott, hogy a magyar irodalom elfeledett értékeit tárja az olvasók elé: többek között Gulácsy Irén, Tormay Cécile, Berde Mária, Markovits Rodion és Vécsey Zoltán egy-egy regényét, s most legutóbb a sorozat 9-12 részeként, Koráryné Réz Lola történelmi regénytetralógiáját.
tovább >>>