„A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből kiderül az úgy, az azért és az akkor is, sok példával és a teljességre törekedve.Megismerhető belőle a placebo-jelenség fogalma, a pszichológiai, orvos-biológiai és kulturális mechanizmusokról alkotott elképzelések széles köre, és nagyon sok gyakorlati példán keresztül a jelenség lényege is. Olvasás közben jövünk rá arra is, hogy a placebo-beavatkozásoknak negatív mellékhatásai is lehetnek, és ez a – nocebo-hatásnak nevezett – jelenség legalább annyira fontos (ha kevésbé is ismert), mint a placebo-hatás.” Dr. Bárdos György
tovább >>>

Az időskori szellemi leépülés korunk egyik legfélelmetesebb problémája. Sokan rettegnek tőle, miközben meglepően keveset tudnak róla. Ha szakembereket kérdezünk, rendszerint igen borúlátóak, és úgy érzik, hogy a tisztességes gondozáson túl nem sokat tehetünk.
tovább >>>

Tóth Ákos szavaival élve minden kortárs szerző életművének halála után egy hétéves purgatóriumi időszakon kell átesnie, melyben megmérettetik a művész és a hagyaték értéke. Míg a kanonizáció tisztítótüzéből ki nem kerül, felesleges nagy monográfiákat, összegzéseket írni. Annál érdemesebb apró „mélyfúrásokat” végezni, egy-egy festményt, szimbólumot, sorozatot górcső alá venni. Pont erre vállalkozik a "Merőleges viszonyok. Tanulmányok El Kazovszkijról" című kötet.
tovább >>>

2011. augusztus 22-27. között zajlott Kolozsvárt Nyelv és kultúra a változó régiókban címmel a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus.
tovább >>>

Egyetlen jelentős művészeti mozgalom sem független a társadalmi és történelmi erőktől, ahogy nem lehet független az ezekhez kapcsolódó, körülöttünk létező művészeti impulzusoktól sem, annak dacára, hogy céljaik különbözhetnek. Ezek a megállapítások szűrődnek le John K. Grande lenyűgöző interjúsorozatából, amelyet ebben az ágazatban alkotó művészekkel készített. .. (részlet a könyvből)
tovább >>>

Van egy olyan világhírű operaénekesünk, aki barátjának nevezhette Pavarottit. Aki énekelt a világ összes olyan színpadán, melyről a legtöbben csak álmodoznak. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész, Kiváló művész, és sok más mellett megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemrendjét és a Magyar Művészetért Díjat...
tovább >>>

Mióta a képzőművészet a széles polgári nyilvánosság elé lépett, azóta forrong, melyek lennének ezen nyilvános bemutatás igazán hathatós formái. A 17. századtól Párizsban működő, évente-kétévente megrendezésre kerülő Szalon, s annak szellemi-szervezeti keretét adó Akadémia történetét viták és botrányok kísérik. Miközben a kiállítások nézőszáma legjobb pillanataiban elérte az egymilliót. A közönséget tehát érdekelte – s bátran leírható – máig érdekli, amikor az adott kor élő művészetének széles körét áttekintheti egyetlen kiállítótér falain...
tovább >>>

Kötetünk címével nem kívántuk korlátozni az olvasói értelmezést, csupán egy határozottan érvényes olvasatot kívántunk sugallni...
tovább >>>

A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel – ha valós élménynek fogjuk fel a létünket – mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait...
tovább >>>

„A BBS egy időzített bomba volt. A Stúdió szinte generációról generációra fokozatosan teremtette meg és tágította a nyilvánosságot, s tolta ki a politikai határokat. Nem következetesen és nem is teljesen tudatosan, de szemben állt a hivatalos filmgyártással, ahol kemény politikai cenzúra érvényesült. A BBS-ben minden generáció a saját esztétikai, tudati, elméleti arcára formálta a stúdió munkáját. Ez volt a legnagyobb erénye és demokratizmusának legmagasabb foka”. (Dárday István filmrendező)
tovább >>>

A mentor és a mentorálás egy nagyon gyakran használt kifejezés napjainkban.
tovább >>>

A mű 2007-ben való első megjelenése óta gyökeresen megváltozott a könyv témájának jogi szabályozása: a társasági joganyag jelentős része beépült a 2013. évi V. törvény (új Polgári Törvénykönyv) Harmadik Könyvébe, valamint az 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) és a 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) társasági jogi szabályai is jelentősen módosultak.
tovább >>>