Ha divatról, szépségideálokról van szó, automatikusan a nők jutnak eszünkbe. A férfiakról nem is olyan régen az járta, hogy elegendő szépséggel rendelkeznek, ha egy fokkal szebbek az ördögnél. Mi a helyzet ma? Bizony, változnak az idők. A férfiszépség és a testkultusz egyre inkább előtérbe kerül. Ezt az igényt - ami sokszor kényszeresen eltúlzott - drámai mértékben növekvő ipar szolgálja ki.
tovább >>>

5 év hosszú idő a molekuláris sejtbiológiában: ennyi idő telt el a kötet első kiadása óta. Közben lényegében befejezték a Humán Genom Programot és nyilvánosságra hozták a csaknem teljes bázisszekvenciát; a molekuláris onkológia nagyhatású daganatellenes szerek piacra dobását eredményezte; megszülettek a génterápia első látványos klinikai eredményei, és meghalt az első beteg, akinek szervezete nem tudta elviselni a génterápiás beavatkozást; állandó botrány forrása volt néhány felelőtlen szakember - szerencsére úgy tűnik, megalapozatlan -, "fenyegetőzése" emberi embrió klónozásával; elpusztult Dolly, a kiónozott bárány; Nobel-díjakat osztottak többek között a sejtciklus szabályozása, a programozott sejthalál, a sejten belüli transzportfolyamatok és a membráncsatornák kutatásával foglalkozó tudósoknak.
tovább >>>

Pontosan tíz éve nem jelent meg magyar nyelven a védőoltásokról szóló tudományos igényű könyv, olyan pedig, ami célirányosan a védőoltásokkal kapcsolatos legfontosabb aggodalmakkal foglalkozna, talán még soha.
tovább >>>

Mitől válik kreatívabbá az, aki cserepes növényt tart az asztalán? Miért nagyobb az esélye, hogy visszakapjuk elvesztett tárcánkat, ha egy mosolygós csecsemő fényképét őrizzük benne? Hogyan növelhetjük az esélyeinket egy állásinterjún? És az első randin? Vajon miért hangol azonnal jobb kedvre, ha egy ceruzát veszünk a két fogsorunk közé?
tovább >>>

Jonathan Safran Foer könyve a legeredetibb hangvételű könyv, amit ebben az évszázadban írtak az étkezés témakörében. Rengeteg humorral, iróniával és ébresztő gondolatokkal mutat rá a húsipar és a húsevés visszásságaira, illetve arra, hogy az állatokhoz való viszonyunk sok esetben milyen méltánytalan és tisztességtelen. Az Állatok a tányéromon garantáltan megváltoztatja a gondolkodásodat az evésről és a húsról, méghozzá jó irányban.
tovább >>>

A tananyaggal és a módszertani fejlesztések beépítésével célunk volt a hallgatók felkészítése a 0–7 éves korú gyermekek szomatikus, pszichomotoros, mentális és szociális fejlődésére.
tovább >>>

tovább >>>

Az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát mutatja be a Szépművészeti Múzeum Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállítása. A tárlat a kor legnagyobb mestere, Rembrandt köré épül, akitől 20 remekművet láthat a közönség. A csaknem 100 festő több mint 170 alkotását felvonultató kiállításon a Szépművészetei Múzeum gazdag holland gyűjteményének 40 alkotása mellé több mint 130 festmény érkezik magán- és közgyűjteményekből, a legjelentősebb kölcsönző intézmények többek között az amszterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a Los Angeles-i Getty Museum, a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi és a madridi Prado. A kiállítás további szenzációja, hogy a jelentős számú Rembrandt mű - köztük a legkorábbinak ismert festménye és az utolsó önarcképe - mellett három Vermeer alkotást is láthat majd a tárlaton a nagyközönség...
tovább >>>

tovább >>>

„Az installáció globális rendszert alkot, mely sok módon értelmezhető, a néző feladata, hogy a maga módján élje meg. Az átlátszó csövekben guruló gömbök egyesítik az épület heterogén tereit, folytonosságot teremtve helyiségről helyiségre. Az installáció három műből áll. Az oldalsó termekben két, egymással szimmetrikus munkát találunk a mennyezet alatt futó, áttetsző műanyagcsövekben guruló gömbökkel. A mozgást két, a csövek végén elhelyezkedő ventillátor váltakozó működése hozza létre. A két oldalsó helyiséget folyosó köti össze, itt található az emberi légzést szimuláló, áttetsző fóliapárnából álló harmadik mű. Cseke Szilárdnak sikerült a szerkezet és az installáció között az egész épületben működő szinergiát teremteni.” (Federico Lo Porto, Disegno Industriale)
tovább >>>

Máté-Tóth András (1957) teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Bécsi Egyetem magántanára. Könyvében az elmúlt 25 esztendő kelet-közép-európai vallási és egyházi változásaival és ezek elméleti megközelítéseivel foglalkozik. Szekularizáció, közvallás, társadalmi dráma, civil vallás, üres jelölő - ezek a kulcsfogalmak fémjelzik megközelítéseit. Elemzéseivel igazolja, hogy a szekularizációs elméleten túl további elméletek is szükségesek a régió sajátos történelmi és kortárs tapasztalatainak megértéséhez. Végső következtetése szerint a vallás olyan sokrétű dimenziója a régió társadalmainak, amely jelentős szerepet játszik a társadalmi és egyéni identitás folyamatos újraépítésében, és szerves részét képezi a kortárs diskurzusoknak.
tovább >>>

A kötet rekonstruálja Jürgen Habermas kilencvenes évekbeli politikai filozófiájának logikáját, azon belül Habermas erős normatív igényekkel fellépő deliberatív demokrácia-felfogását, ismerteti Habermas legfontosabb kortárs vitapartnereinek álláspontját. Gondolatmenete mögött az a hallgatólagos feltevés húzódik, hogy Habermas kilencvenes évekbeli, leginkább a diskurzus fogalmára épülő politikai filozófiája új, jelentős fejezet a szerző igen gazdag életművében.
tovább >>>