Noah Gordon regénye a 19. század Amerikájába repít vissza minket. A könyv voltaképpen egy családregény, melyben a főszereplő Rob J. Cole orvosi pályafutását naplóin keresztül ismerjük meg, melyet fia, Sámán a különleges orvosdoktor olvas el apja halála után.
tovább >>>

Három kulcsfontosságú terület, az immunizáció, a diagnosztika és a terápia adja a könyv gerincét, mely nélkülözhetetlen ismeretanyagot tartalmaz az egészségügyben dolgozók és tanulók számára egyaránt.
tovább >>>

Speciális ápolási igények gyakorlati összefoglalója a rehabilitációs ápolásban.
tovább >>>

A rehabilitáció alapkérdéseitől a legújabb ellátási programokig a leglényegesebb témaköröket 50 fejezetben tárgyaló munka alapos és nélkülözhetetlen kézikönyve lesz a következő években a szakorvosoknak és a hallgatóknak egyaránt.
tovább >>>

Mostanság egyik kedvenc íróm Marina Fiorato. Olyan könnyed részletességgel írja le az olasz tájakat, hogy az olvasó maga előtt látja az olasz vidéket, az embereket, érzi az illatokat.
tovább >>>

Az öt évtizedes orvosi tapasztalattal rendelkező szülész professzor szerzőgárdája „A perinatológia kézikönyve” c. kötetben naprakészen tekinti át a kérdés elméleti és gyakorlati szempontjait. 618 P 56
tovább >>>

A könyvet 2008-ban adták ki, de úgy gondolom, manapság lehet, hogy még aktuálisabb a mondanivalója, mint akkor volt.
tovább >>>

A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja 1968-ban jött létre, amikor - a gazdasági reformok egyik lépéseként - az ország sorsáról döntő párt-, és állami szervek úgy döntöttek, hogy a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti-, Irodalmi-, és Zenei Alapját összevonják, pénzzel való ellátásukat pedig a Képzőművészeti Alapra bízzák. Fizesse az a továbbiakban a képzőművészek mellett a zeneművészek és az írók nyugdíját, folyósítsa nekik a táppénzt, az alkalmi-, és a rendszeres segélyeket, tartsa fenn számukra az alkotóházakat, adjon készülő műveikre előleget, hogy csak a fontosabbakat említsük...
tovább >>>

A Brunelleschi kupolája, a Michelangelo és a Sixtus-kápolna és a Párisz ítélete szerzőjétől „Világos okfejtés, áradó mesélőkedv.” The Guardian Milánó, 1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az Utolsó vacsorát. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestés bonyolult, fizikailag is embert próbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az Utolsó vacsora több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legismertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat: Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a Leonardo és az Utolsó vacsora a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel.
tovább >>>

Az a tizenkét tanulmány, amelyet kötetébe Dalos Anna - napjaink meghatározó Kodály-kutatója -összeválogatott, Kodály Zoltán és a történelem viszonyát vizsgálja, mégpedig lenyűgözően sokféle aspektusból. Dalos Anna számára az eszmetörténeti problémák éppoly fontosak, mint az egyes művekre jellemző zene-technikai részletkérdések. Írásait három részre osztotta. Elsőként Kodály történelemképének kontextusát tárja fel, azt a kérdést járva körül, hogy a muzsikusként és bölcsészként egyaránt kivételesen művelt Kodály miként reflektált saját zenetörténeti helyére, s népzenekutatói tudományos tevékenysége miként határozta meg alkotói működését. A tanulmányok következő csoportjában fontos Kodály-művek - a Háry János, a 2. vonósnégyes, a Színházi nyitány és a C-dúr szimfónia - elemzése révén e kompozíciókat a korszak különböző zenei irányzatainak közegében helyezi el, illetve Kodály életének személyes mozzanataiban talál számukra értelmezési keretet. A tanulmányok harmadik csoportja Kodály szellemi hagyatékával foglalkozik...
tovább >>>

A könyv a 19. század végén kialakuló új művészeti irányzat, a szimbolizmus magyarországi történetét vizsgálja. Részletesen bemutatja, melyek voltak az irányzat jellemző vonásai, és miképp jelent meg a szimbolizmus a magyar képzőművészetben is. Pontos képet kapunk arról, hogyan vélekedtek a hazai művészek és kritikusok róla, majd az egyes kiemelkedő magyar mesterek munkáiban hogyan mutatkozott meg hatása; olyan nagyszerű alkotók életművében találkozhatunk ugyanis szimbolista vonásokkal, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Rippl-Rónai József. Náluk is kiemelt témává vált - a szimbolizmus jelentős külföldi mestereihez hasonlóan - a mítoszok idézése, a halál misztériumának kutatása, az élet és a művészet forrásához és az életfához való zarándoklat, egy tökéletesebb világ utáni vágyódás, amelyek az irányzat legjellemzőbb vonásainak számítanak. A kor divatos életfilozófiái és misztikus tanai jelentős hatást gyakoroltak az ő alkotásaikra is, amelyekkel beírták nevüket a magyar művészettörténetbe.
tovább >>>

A T3 Kiadó által megjelentetett kötetben székelyföldi művészek is megszólalnak, köztük Pál Péter (Marosvásárhely), Péter Alpár és Ütő Gusztáv, de interjú olvasható Pokorny Attila szintén Marosvásárhelyhez köthető szob­rásszal is (egyéni, Természetes frekvenciák című tárlatát 2013 nyarán mutatta be a sepsiszentgyörgyi Magmában). Magyarországi interjúalanyai között található az erdélyi származású, a természetművészet egyik meghatározó alkotójaként ismert Erőss István, a Sepsiszentgyörgyön korábban szintén bemutatkozott Bukta Imre, illetve a Pécsett oktató Colin Foster is. Utóbbi londoni származású szobrász, aki egyetemi tanárként pécsi diákjait hozta el 2014-ben a bikfalvi Naptelep természetművészeti alkotótáborba....
tovább >>>