A Magyar Nemzeti Galériában június végétől október elejéig látható Modigliani-kiállítás az olasz festő életművének első nagyszabású bemutatója Magyarországon. A több mint nyolcvan alkotást (köztük 61 Modigliani-művet) – aktokat, portrékat és szobrokat – felvonultató tárlatra a világ több nagy köz- és magángyűjteménye kölcsönzött műveket. A világ legnagyobb múzeumainak történetében is rendkívül ritka pillanat, hogy a 20. századi művészet történetének két olyan kiemelkedő személyisége, mint Modigliani és Picasso egyszerre legyen jelen egy-egy nagy, retrospektív tárlattal - úgy, mint a most következő hónapban a Magyar Nemzeti Galériában. A nagyszabású kiállítás szobrokon, festményeken és rajzokon mutatja be Amedeo Modigliani (1884–1920) életművének főbb korszakait és stílusfordulatait, valamint a kortársakhoz fűződő kapcsolatát. A Modigliani életét övező mítoszok, az árveréseken elért rekordárak gyakran elterelik a figyelmet az alkotó valódi művészi teljesítményéről. Modigliani ugyanis úgy vált az európai modernizmus egyik legfontosabb mesterévé, hogy valójában soha nem tért el a klasszikus műfajoktól és a klasszikus formálástól. A kiállítás célja, hogy bemutassa az egyéni utat járó művész munkásságának sokrétűségét, egyedi modern ízét. A fiatal Modigliani 1906-ban érkezett Olaszországból Párizsba, ahol hamar beilleszkedett a montmartre-i, majd a montparnasse-i művészi körökbe. A kiállítás különös hangsúlyt fektet e két meghatározó helyszín szellemi, művészi közegének és főbb szereplőinek ismertetésére...
tovább >>>

Mezei Ottó (1925-2004) művészettörténész a 60-as évek közepétől a rendszerváltás első éveiig terjedő periódus magyar művészeti életének egyik meghatározó alakja volt: rendkívül fontos szerepet töltött be a perifériára szorított művészeti törekvések, így a neoavantgárd értékelésében, hátrányos helyzetű alkotók felfedezésében, egy speciális modern magyar művészeti vonal koncipiálásában. A megjelent írásaiból és kézirataiból történő válogatás betekintést nyújt kutatási és érdeklődési területeire, így pl. a Csontváry-problémákra, a nemzetközi és magyar szürrealizmus kérdéseire, a Bauhausra, a két világháború közötti magyar művészet kevéssé ismert fejezeteire, a kortárs magyar művészet fontos képviselőire. A kötet fontos segédlete Mezei Ottó írásainak Tóth Elek által összeállított teljes bibliográfiája.
tovább >>>

Brené Brown szociális munkás és kutató, akinek több inspiratív TED-es előadása már körbejárta a világot. Humoros, könnyen olvasható könyvében bemutatja, mint kereste – az emberi kapcsolatokat tanulmányozva – azokat a személyiségjegyeket, amelyek a sikeres embert bátorrá teszik.
tovább >>>

Ingrid Biermann klasszikusnak számító művében könnyen kivitelezhető gyakorlatokat ajánl, melyek támogatják a gyermek érzékelő képességének fejlődését, illetve fényt derítenek annak hiányosságaira.
tovább >>>

A művészetek sokrétű világa a legkisebbek előtt is nyitva áll, ha felkészült nevelők kalauzolják őket. Az Első lépések a művészetek felé két kötete e pedagógiai-vezetői feladatra segít felkészülni. Míg az első kötet a vizuális és irodalmi-anyanyelvi nevelést tárgyalta, e második a kisgyermekkori ének-zenei nevelés lehetőségeit veszi számba, hogy mindig a gyermekek fejlettségéhez és személyiségéhez illő művészeti impulzusokat tudjunk kínálni. A művészeti nevelés szakmai tudást és tudatosságot kíván a gyerekeket nevelő felnőttől, különösen igaz ez a zenei készségek fejlesztése esetén. E könyv a kisgyermekek közt használható hangszerek ismertetésétől a kottaolvasás megtanításán át a zenei anyag összegyűjtéséig támogatja a pedagógusi munkát. A módszertani és elméleti részek mellett helyet kapott a kötetben egy mondóka- és dalgyűjtemény is, mely jól kiegészíti Forrai Katalin Ének a bölcsődében című kötetét. A könyv elsősorban a magyarországi csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szakok számára készült, de a korai fejlesztésben, gyógytornán vagy otthoni együttlétek során is hasznosítható ismereteket, ötleteket, módszereket tartalmaz..
tovább >>>

A perspektíva problémája a reneszánsztól kezdődően kitüntetett helyet foglal el az európai kultúra történetében. A perspektivikus ábrázolás technikája szoros összefüggésben áll nemcsak a művészeti, de az optikai hagyománnyal is, s ennek köszönhetően a művészettörténeti feldolgozások mellett számos geometriai és látáselméleti tárgyalása is született. E feldolgozások rendre utalnak a tárgyalt kor „világnézeti” átalakulásaira, ugyanakkor jóval kevésbé ismert e fogalom szorosabb értelemben vett filozófiai alkalmazása. Azoknak a filozófiai modelleknek a megértése, amelyek a perspektivikus ábrázolás technikájához kapcsolódtak, még ma is alaposabb kutatásokat kíván. A perspektívatan ugyanis a kora újkori filozófia legkülönbözőbb területein bukkan fel az ismeretelmélettől a metafizikán és a természetfilozófián át egészen az etikáig és a társadalomelméletig. E különböző kontextusokban megjelenő gondolati alakzatok feltárása és összekapcsolása ígéretes nézőpontot adhat a kor filozófiai folyamatainak megértéséhez.
tovább >>>

Szenvedés, betegség, üldözés, harag, szenvedély, kétely, félelem, bűnbánat, dicsőítés, hála, öröm, ujjongás, vágyódás: A zsoltárkönyv olyan életérzéseket fogalmaz meg, amelyek nem függenek vallási hovatartozástól. A zsidóság és a kereszténység, sőt az egész emberiség közös imakönyve. És a kérdések könyve. Szenvedélyesen szegezi Istennek a lét legsúlyosabb kérdéseit. Miért a szenvedés? Mi a bűn titka? Miért kell az igazaknak szenvedniük, míg a gazemberek jól élnek? És még meddig mindez? Meddig rejtőzködsz, Uram? Meddig rejted el arcodat? Hová lettek szép ígéreteid? Képes vagy-e visszahozni az embert a halálból? Van-e feltámadás, örök élet, mennyország? A Zsoltárkönyv elemi erővel szembesíti az embert önmagával, homályos, zavaros belső világával. Tudatossá, kimondhatóvá, kezelhetővé teszi e lelki tartalmakat — gyógyít. És a misztériumok könyve ez, mert a prófétai látás bizonyosságával és homályával látja a választ önnön kérdéseire. Ám Isten is kérdez: Meddig sze­rettek hiábavalóságokat, és követtek hazugságokat, em­berek fiai? Meddig lesz gyalázatban köztetek Isten dicsősége? A kötet elmélyült zsoltárelemzéseket tartalmaz olvasmányosan, közérthető nyelven. Minden típus képviselve van benne a te­remtés-zsoltároktól a király-zsoltárokig, a panasz-zsoltároktól a himnuszokig, a bölcsességi zsoltároktól a zarándok-énekekig és az úgynevezett átok-zsoltárokig.
tovább >>>

Művészek a háborúban 1914-1918: ezzel a címmel jelent meg Ludmann Mihály képekkel gazdagon illusztrált kötete az 1. világháború eseményeinek művészi feldolgozásairól a Látóhatár Kiadónál. A nagyközönség utoljára a száz évvel ezelőtti hadikiállításokon láthatta egyben azokat a műveket, amiket a magyar alkotók a háború apropóján készítettek. Mint mind tudjuk, az elmúlt évszázadban további rendszerváltások és nemzeti tragédiák rakódtak az 1. világháború emlékezetére, épp ezért is fontos, hogy mostanában, az első világégés százéves évfordulóin újra ráirányítsuk tekintetünket az akkori történelemre és mikrotörténetekre. A világháborút hivatalból vagy személyes érdeklődésből megörökítő művészek egyéni alkotásai és sorsai is ilyen mikrotörténetekké állnak össze, amiket Ludmann könyve érdekesen és befogadható tömörséggel mutat be...
tovább >>>

Fordított útinapló építészek, írók és filozófusok gondolataival fűszerezve. A könyv megírásakor a Hello Wood csapatának és a társadalomtudós, építész és művész szerzőknek az volt a célja, hogy az alkotótáborokban és az évközi projektek során elkészült installációk mellett azokat a gondolatokat és dilemmákat is láthatóvá tegyék, amelyek az elmúlt évek munkáját alakították. A könyv tulajdonképpen fordított útinapló: itt a közeg állandó, és az utazók érkeznek, indulnak és változnak újra és újra. A Hello Wood az utóbbi évek egyik legsikeresebb kreatív projektje Magyarországon. Az egyetemistáknak szóló nyári alkotóhét mára díjnyertes, nemzetközi, egész éven át tartó programmá növekedett, amely oktatásszervezés mellett tervezői irodaként működik. A könyv három nagyobb egységből áll össze: az első fejezetben a Hello Wood szervezéséről, a másodikban a munkák által érintett témákról, a harmadikban pedig a résztvevő alkotók személyes tapasztalatairól olvashatunk. A kötet szerzői között megtalálható Betegh Gábor, a Cambridge-i Egyetem filozófiaprofesszora;Rory Stott, az egyik legfontosabb nemzetközi építészeti magazin, az ArchDaily vezető szerkesztője; valamint Szemerey Samu, a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja, egyben a könyv egyik szerkesztője. Amíg ők tágabb kontextusban vizsgálják a Hello Woodot, addig a csórompusztai művésztelep és a Művészetek Völgye egyik alapítója, Pécsi Erika építész személyes élményeit írja le a kezdetekről és a Hello Wood közösségi atmoszférájáról.
tovább >>>

Meggyőződésem, hogy Fekete István a magyar irodalom legnagyobbjai közé tartozik, munkássága méltatlanul mellőzött életmű. Aki hallott is róla, általában iskolai kötelező olvasmányok jutnak az eszébe, melyekre – általában – nosztalgiával gondol.
tovább >>>

A tárlat a két szobrászművész – apa és fia – életművének retrospektív igényű bemutatása. A Műcsarnok reprezentatív szoborcsarnokában, valamint jobbról és balról kapcsolódó termeiben közel százharminc alkotáson keresztül ismerheti meg a közönség a Kolozsvárott született Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor életművét...
tovább >>>

'...Az utóbbi időszakban az új médiaművészet korai korszakát egyre fokozottabb nemzetközi érdeklődés kíséri, jóllehet Magyarországon ez idáig még nem szenteltek önálló bemutatót a témának. A Magyar Nemzeti Galériában látható tárlat a Joël Boutteville által negyed évszázaddal ezelőtt kiválasztott anyag rekonstrukcióján keresztül a médium nemzetközi kontextusba állításával tágabban is foglalkozik a digitális képalkotást forradalmasító magyar származású úttörők munkásságával és átfogó képet ad az 1970-es évek közepén Magyarországon kibontakozó számítógépes művészet első, a rendszerváltásig tartó korszakáról. Az 1975 és 1981 között Magyarországon született komputerművészeti kísérletek (többek között Bartók István, Bódy Gábor, Csízy László, Háy Ágnes, Kismányoky Károly és Száva Gyula alkotásaival) mellett a közönség megismerkedhet a digitális képalkotást forradalmasító magyar származású úttörők munkásságával. A kiállítás első részében a komputerművészeti pályázatok kapcsán felelevenítésre kerül a médium hazai recepciója: betekintést nyerhetünk a digitális kultúra történetébe, valamint megismerhetjük a Szépművészeti Múzeum 1986-ban rendezett Digitart kiállítását..."
tovább >>>