Különgyűjteményeink

20. századi külpolitikai dokumentumok gyűjteménye

Akten zur deutschen Auswärtigen Politik 1918-1945 (Német külpolitikai iratok, 1918-1945) A második világháború után a német külügyminisztérium iratai a szövetséges hatalmak kezére kerültek, visszaadásukra 1956-tól kezdve került sor. 1960-ban az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodása révén történész vegyesbizottság alakult az akták publikálásának előkészítésére. A kiadvány a bonni Külügyminisztérium Politikai Levéltára iratállományából és hagyatékok dokumentumaiból válogat. A dokumentumok közlése kronologikus rendben történik, a tájékozódást
tovább >>>

A Pécsi Püspöki Könyvtár Irattára

A Pécsi Püspöki Könyvtár 19. századi irattárából mára csak véletlenszerűen, néhány irat maradt meg, melyeket a rendszerezett munkásságáról híres hajdani püspöki könyvtárőr, Szőnyi Ottó 1906 és 1922 közötti működésének dokumentumai egészítenek ki. A gyűjtemény tehát 1829-től 1922-ig tartalmaz forrásanyagot a Püspöki Könyvtár működésének történetéről. Az irategyüttes sajnálatos módon hiányos, de rendezett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárának Kézirattárban található. Az irategyüttes csak a Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltárban található forrásokkal kiegészítve mutathat egysé
tovább >>>

Borsay Pál (1921-1976) kottagyűjteménye

Életrajz Egyetemünk könyvtára a közelmúltban közel 100, muzeális értékű zongorakottával gyarapodott, mely anyag Borsay Pál zongoraművész és zenepedagógus hagyatékának megmaradt részeként került birtokunkba. Borsay Pál (1921-1976) Erdélyből áttelepül családból származott, édesapja katonakarmester volt. Ő maga tanulmányait a Budapesti Zeneakadémia zongora szakán Keéri-Szántó Imre és Böszörményi-Nagy Béla növendékeként végezte s Pécs zenei életének az ötvenes évek elejétől volt részese. Zongoraművészként (többek között Schumann, Liszt, Honegger és Bartók versenyműveinek volt szólistája), taná
tovább >>>

E-kéPEK

A képgyűjtemény magában foglalja a Pécsi Tudományegyetem és jogelőd intézményeinek archív, adattári és digitális fotódokumentumait, így rektorok, dékánok, professzorok, tanárok, diákok portréi mellett, az egyetem fontosabb rendezvényein, tanévnyitóin, diplomaosztóin, kirándulásokon és egyéb összejövetelein készült képek, valamint az egyes korszakok egyetemi épületeinek fotói is megtalálhatók a gyűjteményben. Az adatbázisok címe: http://corvina.tudaskozpont-pecs.hu/WebPac.kep/CorvinaWeb?action=advancedsearchpage) Itt az adatbázis fotókkal együtt használható. A képgyűjtemény leírásai a közös
tovább >>>

Európai Dokumentációs Központ

Az EDK a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 3. emeletén, a keleti oldali függőfolyosón található.Története:A PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszéke 1992-től kapja Luxemburgból angol, majd a csatlakozás óta magyar nyelven az EU Kiadóhivatalától az Európai Unió intézményei által készített dokumentumokat. A több mint 25 éve fejlődő gyűjtemény az uniós kiadványok mellett a magyar, angol és német nyelvű szakirodalomból is válogat. Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala Bruhács János professzor kérésére 1992 óta küldi meghatározott tárgykörű és angol nyelvű kiadván
tovább >>>

Georg Brunner (1936-2002) hagyatéka

Életrajz Georg Brunner 1936-ban született Budapesten. Az 1956-os forradalom leverése után Németországba menekült, itt fejezte be a korábban Magyarországon megkezdett jogi tanulmányait. Bírósági fogalmazóként és a tübingeni egyetem korrektúra-asszisztenseként folytatott tevékenységével egyidejűleg megírta diplomamunkáját. (Első államvizsgája 1959-ben, a második pedig 1963-ban volt.) Doktori disszertációját az „Alapjogok a Szovjet rendszerben” cím alatt nyújtotta be, majd a Thübingeni Egyetemen 1963-ban jogi doktorrá avatták. Kutatási témája a jogtudományon belül a Kelet-Európa-kutatások eg
tovább >>>

Hajdú Péter könyvtára

ÉletrajzHajdú Péter az uráli, azaz a finnugor és szomojéd nyelvtudomány és őstörténet nemzetközileg ismert és elismert művelője, több vonatkozásban is megújítója. 1923. december 27-én született Budapesten. A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára jelentkezett magyar-német szakos hallgatónak. Egyidejűleg a báró Eötvös József Collégiumba is felvették. Már eleve azzal az elhatározással adta be a jelentkezését a két intézménybe, hogy nyelvészetre, közelebbről finnugrisztikára specializálja magát. 1945-ben doktorált finnugor és általános nyelvészetből,
tovább >>>

Hauser Arnold (1892-1978) hagyatéka

Életrajz Hauser Arnold nemzetközi hírű, magyar származású művészettörténész és filozófus, a művészetszociológia művelésének kiemelkedő képviselője életének nagy részét külföldön, főként Angliában töltötte. 1892. május 8-án született Temesváron. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, filozófiát, németet és magyar filológiát hallgatott. Tanulmányai idején két évig rendszeresen tudósított a liberális Temesvári Hírlap olvasói számára. Az egyetem elvégzése után középiskolai tanárként tevékenykedett. 1915-ben belépett az Alexander Bernát vezette Filozófiai Társaságba, egy évvel később
tovább >>>

Horler Miklós (1923-2010) hagyatéka

Horler Miklós (építészmérnök, a művészettudomány doktora, címzetes egyetemi tanár) szakmai hírnevét a műemlékvédelemben folytatott tevékenységének köszönheti. Az 1947-ben szerzett építészmérnöki diplomájával a budai Várnegyed helyreállításában vett részt, majd a Fővárosi Műemlék Felügyelőség megszervezésében és vezetésében. 1960-tól az Országos Műemléki Felügyelőség főmérnökeként majd a Tervezési Osztály vezetőjeként tevékenykedett. 1989-től az OMF tudományos igazgatója, majd a 1992-től az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános igazgatóhelyettese volt. A műemlékvédelmi-hivatali tevékenység
tovább >>>

Kerényi Károly könyvtára

Kerényi Károly klasszika-filológus, vallástörténész, a görög mitológia nemzetközi hatású tudósa és aktív művelőjeként, a század egyik legnagyobb magyar ókorkutatója volt. Szerb Antal róla mintázta meg az Utas és holdvilág című regényének Waldheim professzorát. 1897. január 15-én született Temesvárott, ahol akkoriban nagy magyar szellemi élet folyt. Középiskolába Aradon járt, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, s ott is doktorált 1919-ben. Latin-görög szakos tanári oklevelet, majd magántanári képesítést szerzett egy soha meg nem jelent görög filozófiatörténeti értekezéssel. E
tovább >>>

Kézirattár

A kézirattár feldolgozását 1958-59-ben Nyakas Sarolta végezte el, majd Fényes Miklós, igazgató rendszerezte az anyagegyüttest. A teljes, új rendszerű feltárást és a leírásokat Móró Mária Anna készítette el. A Központi Könyvtár kéziratgyűjteménye az alábbiakat tartalmazza:  a püspöki könyvtár részét alkotó kéziratos anyagokat; a Vatikáni Levéltár pécsi egyházmegyét illető iratainak 18. századi másolatait; az Erzsébet Egyetem könyvtárának ajándékozott különböző korú, tárgyú és jellegű kuriózumokat, közte a Latinovits család levéltárának töredékét; 1950 körül a dél-dunánt
tovább >>>

Kisebbségi Intézet sajtókivágat- és kéziratgyűjteménye

A Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet 1936-ban kezdte meg a működését Faluhelyi Ferenc professzor vezetésével. Az Intézet az utódállamokban élő magyarság helyzetének bemutatását tűzte ki céljául. A Kisebbségi Intézet története Faluhelyi Ferenc, mint a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogi Kara Nemzetközi Jogi Intézetének vezetője már az 1920-as években hozzákezdett egy, az egyetem keretein belül működő kisebbségi intézet felállításához. Az intézet szükségességét a következőkkel magyarázta: „Magyarország a háború előtt par excellence nemzetiségi állam volt, a háború után viszont három és fél
tovább >>>