Valamiért régóta vonzódom mindahhoz, ami kitaláció, ami csak a fejünkben létezik. Talán túlságosan is földhözragadt hétköznapjaink béklyóiból érzem a szabadulást, miközben besüppedek a kanapé párnái közé, a könyvet ölembe szorítva, időtlen időkön át habzsolva a sorokat. Persze nem értek minden szót, nem elemzem az angol nyelvtant, a mondatokat nem boncolom, de abszolút szeretek angolul olvasni, talán helyesebb, ha így írok; szeretem az eredetit olvasni.
Hozzátartozik ehhez az is, hogy erősen a brit kultúrkörön nőttem fel, ami az angol tanulmányaimat illeti, és szép számmal sorakoznak a polcomon angol nyelvű brit regények, amelyek sorát (na persze, hogy) Jane Austen nyitotta meg, és Joanne Kathleen Rowling fantasztikus varázslósorozatának utolsó kötete zárja.
Már kétszer olvastam, de várom a harmadikat, csak hát ehhez idő kell, amikor a gyermek a mamáéknál telel vagy hasonló.
Úgy szippantott be a sztori és annak „proper English” verziója, hogy megszűnik a tér és idő. Az eredeti egyszerűen tényleg proper…, úgy varázsol el, ahogy illik.
Deliné Dr. Győrmárton Rita
rendezvényszervező, alumni irodavezető
ajánlásával
Pécsi Tudományegyetem