Alkonyi professzor úr 1929. február 1-én született Barcson. Iskoláit szülővárosában, illetve Pécsett végzete. 1951-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az egyetem elvégzése után kezdett dolgozni a POTE Kémiai Intézetében. A kémiai tudományok kandidátusa fokozatát 1961-ben szerezte meg. 1966-ban alakult meg a POTE Biokémiai Intézete, a
tovább >>>
Az 1917. december 9-én az erdélyi Csík vármegyében lévő Gyimesbükkön született Antal György, Liszt-díjas pécsi karnagy. Egyéves korában került Magyarországra, majd 13 évesen, 1930-ban Pécsre. Itt 1932-ben már a nagy Kodály-interpretátor, Agócsy László Polgári Fiúiskolai Kórusában énekelte a Mester műveit, például az Öt tantum ergót vagy a Lengyel Lászlót. Később pedig Halász Bélá
tovább >>>
Dr. Bajnóczky István 1967-ben szerzett orvosi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Pályáját a Szegedi Igazságügyi Orvostani Intézetben kezdte, 1971-ben igazságügyi orvostanból szakképesítést szerzett. Az 1977-ben alapított Győri Igazságügyi Szakértői Intézet igazgatója lett.
1994. február 1-jén a Pécsi Orvostudomán
tovább >>>
Igaz, és nagy ember volt, ez már most megítélhető. Dr. Bársony János a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának mérnöke, vezetője, tanára szenvedéllyel élte meg életét, szakmáját. Személye olyan kiváló adottságokat mutatott, mint a világos és kreatív mérnöki gondolkodás, ragyogó kombinatív készség, a szintetikus látásmód, önfegyelem, kitartás, akaraterő, modorosság nélküli egyenesség, időérzékenység és az önmagával harmóniában élő ember
tovább >>>
Nagyon sokan ismerték és szerették, a fiatalok nemzedékeit oktatta közel fél évszázados tanári-tudósi pályája során. November 9-én sok százan vettek tőle búcsút a Farkasréti temetőben, tanítványok, pályatársak, kollégák, barátok, akik Budapesten, Pécsett, Veszprémben és az ország más részein folyt szerteágazó szakmai életének részesei voltak.
tovább >>>
Belágyi Professzor Úr egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, ahol 1955-ben okleveles matematika-fizika tanári diplomát szerzett. Rövid középiskolai tanári működés után 1959-ben került tudományos munkatársként a korábbi Pécsi Orvostudományi Egyetemen az Ernst Jenő akadémikus által vezetett Biofizikai Intézetbe. 1968-ban tudományos főmunkatárs, 1971-ben egyetemi doc
tovább >>>
1946-ban jött el szűkebb pátriájából, Zala megyéből, hogy beiratkozzék az akkor még Erzsébet királyné nevét viselő universitas jogi karára. A magyar történelmi gondolkodás két nevet kapcsolt elválaszthatatlanul ehhez a vármegyéhez, a „Haza bölcsének”, Deák Ferencnek a nevét és az Egerszegen negyedszázadon át regnáló apátplébánosét, Mindszenty Józsefét. A hely sze
tovább >>>
Buday-Sántha Attila 1941. november 15-én született Szekszárdon. Középiskolai tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. 1964-ben diplomázott agrármérnökként a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, később agrármérnök tanári és vállalatgazdasági szakmérnöki képesítést is szerzett. 1974-ben kapta meg az egyetemi do
tovább >>>
Ha 2008. január 24-én egy idegen Pécsre, pontosabban délután 1 órakor a Bazilikába, 4-kor pedig a Köztemetőbe téved, biztos csodálkozva kérdezte volna, ki ez az ember, akinek gyászmiséjén és a temetőben annyian vannak, mint karácsony éjszakáján, az éjféli misén. Tényleg, ki volt, akiért Mayer Mihály, Pécsi megyés püspök 2008. január 24-én a temetése előtt gyászmisét mond
tovább >>>
Diófási Lajos 1929. szeptember 21-én született a Szekszárdi borvidéken, Harcon. Szülei szerették a kertészetet és értettek is hozzá, így már korán a kertészet, szőlészet bűvkörébe került. Különösen lenyűgözte a gyermek Diófási Lajost az oltás és a szemzés. Tizennégy éves korában határozottan kimondta: „Én kertész leszek!”. Baján,
tovább >>>
Ember Professzor Úr 1952-ben, Debrecenben született. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte, 1977-ben általános orvos szakon szerzett summa cum laude diplomát. 1989-ben lett az orvostudományok kandidátusa, majd 1994-ben habilitált, 2003-tól pedig az MTA doktora.
1977 és 1992 között a DOTE Közegészségtani és
tovább >>>
A XX. század nagy felfedezései közé tartozó neuroendokrin rendszer megismerésének meghatározó egyénisége, Flerkó Béla 1948-ban kapott sub laurea almae matris orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, és 2001-ben Aranyérmet a Magyar Tudományos Akadémián, mely utóbbinak csak rövid ideig lehetett birtokosa. A közte lévő időt egy nagy tudós gazdag élete töltötte ki.