Könyvajánló
Wlassics Gyula elnöki megnyitó beszédei. A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének közgyűlésein - születésének hatvanadik évfordulójára
Wlassics Gyula
Idősebb WLASSICS GYULA (1852-1937) neve és életútja hazánk virágzó korszaka, a millenniumi Magyarország hangulatát idézi. Azokat az évtizedeket, amelyben a tudományos és a politikai élet meghatározó szereplői gyakorta ugyanazok a személyek voltak, és akik a magyar történelem máig meghatározó, közismert és a történelemtanításban rendre felbukkanó progresszív és pozitív személyiségei közé tartoztak, mint például Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Bánffy Dezső, Eötvös Károly, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Podmaniczky Frigyes, Pulszky Ferenc, Tisza Kálmán, Széll Kálmán. A sors különös kegyelméből Wlassics Gyula 86 évet, hosszú és mindvégig tevékeny életet élt.
„...A TUDÁSHOZ MINDENKINEK JOGA VAN. A TUDÁS TERJESZTÉSÉNÉL NAGYOBB EMBERI ÉS NEMZETI ÉRDEK NINCS...”
(Wlassics Gyula, 1912)
A közfelfogás a kultúrpolitikus Wlassicsot elsősorban a közoktatással, a népiskolák, a gimnáziumok és reáliskolák reformjával, a gazdasági ismétlőiskolák, valamint a kereskedelmi akadémiák létrehozásával, továbbá az iskoláztatás nők számára történő jelentős kiterjesztésével azonosítja.
Mindezek mellett gyakran elsikkad, hogy a századvég nagyszabású gondolkodója, a Monarchia sajátos mentalitását a két világháború közötti évtizedekre átörökítő nagy öregje, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium irányítójaként, 1895 és 1903 között nem csupán az oktatásügyért, hanem a közgyűjtemények ügyéért is felelős minisztérium vezetője volt. Lemondását követően, számos egyéb tudományos, szakmai és közéleti, politikai megbízatása mellett is megmaradt a múzeumok és a könyvtárak szakmai közéletében. 1903 és 1921 között, csaknem két évtizeden át a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének elnöki posztját töltötte be. Így több mint negyedszázadon át, azokban az évtizedekben volt meghatározó, vezető személyisége a magyar múzeum- és könyvtárügy fejlődésének, amikor mind a nemzetközi, mind pedig a hazai közgyűjteményekről való gondolkodásban és az állam e téren megnyilvánuló szerepvállalásában alapvető változások történtek. Az általam kedvenc könyvként választott kötetben Wlassics Gyula szakmailag megalapozott, kimunkált művelődéspolitikai, közgyűjteményi, könyvtárpolitikai beszédeinek írásos változatai olvashatók, amelyek azonban nem csupán a közismeret szintjén meglévő Wlassics képet árnyalják, hanem egyben alkalmasak arra is, hogy megismerjük a századforduló művelődéspolitikai, közgyűjteményi törekvéseit.
A könyvajánló a PTE Egyetemi Könyvtára által a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban 2012. november 21-én szerdán, 14.30 órakor megnyílt "MindenKép(p)en Olvasunk!" című olvasást népszerűsítő fotókiállításra készült!
A könyv digitalizált változata elérhető E-könyvtárunkban: digitalia.lib.pte.hu/?p=3325