A kötet hét életszakaszon keresztül mutatja be a művész életútját, mely a hatvanas évek második felétől következetesen halad a kilencvenes évek letisztult művészetéig. Rögtön felismerhető a Fajó-mű: tiszta színek, geometrikus formák: körök, négyzetek, háromszögek és hullámok, piskóták, ellipszisek… Racionalitás. Tisztaság. Igazság. Őszinteség. Optimizmus. Érzékiség. „A természet formái: egy női boka, a nyak szép íve … a körök valójában érzéki hajlatok. Érzelmes vallomások a női testről. Jóízű férfiörömökről szólnak. Olykor egészen erkölcstelenek, szexgeometriának is lehetne őket nevezni…”
Számos beszélgetést, cikket, kiállítás megnyitót tartalmaz, de megjelenik maga tervezte zuglói műterem lakása is, mely a művészetben vallott szigorú elveinek újabb megtestesülése: tiszta fehér terek, ragyogó színű festmények, szobrok – mint egy kiállító terem. Egész falnyi könyv padlótól a plafonig, nyomatok, vázlatok, kiállítás meghívók… Műhely.
A “művészképzésben végzett iskolateremtő tevékenysége” 1976-ban Telkibányán kezdődött és Szerencsen ért véget 2012-ben a támogatás megszűnése miatt. A független szabadiskola 35 éves működése alatt a tiszta forma / a konkrét geometrikus művészet 4 generációját nevelte fel. Az útjukra induló fiataloknak, valamint a vizuális művészet passzív fogyasztóinak készült elméleti munkája a Síkfestészet : A mód – A módszer. Mert Fajó pedagógiai tevékenysége komlex: nem “csak” a képzőművészet gyakorlati, de erős nyelvi-ismeretelméleti és esztétikai alapokat is ad és az együtt töltött idő minden perce alkalmas életfilozófiai beszélgetésekre. Tanítványai rajonganak érte.