Vitrinkiállítás - Magyar fotográfia napja

nyitókép

MAGYAR FOTOGRÁFIA NAPJA

2020. AUGUSZTUS 29.

"Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel."

/Robert Capa/

A Magyar fotográfia napja alkalmából vitrinkiállítás tekinthető meg a Tudásközpont 0. szintjén.

2003 óta a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) kezdeményezésére ezen a napon ünnepeljük a fotókulturális nemzeti örökség és a kortárs fotóművészet értékeit.



TUDTAD?

Ø  1840. augusztus 29-én készült először Magyarországon nyilvános eseményen fotó, vagyis dagerrotípia. Vállas Antal a Magyar Tudós Társaság tizenegyedik nagy gyűlésén mutatott be két Daguerre-féle fényképet. A képek egyike a Dunát, a másik pedig a királyi várat ábrázolta.

Ø  A dagerrotípia feltalálása Louis Daguerre, francia feltaláló, tájkép- és dekorációfestő, valamint Nicéphore Niépce, francia vegyész nevéhez fűződik. 

Ø  10 évnyi kísérletezés után, 1837-ben sikerült Daguerre-nek elkészítenie az első dagerrotípiás fotót, melyet François Arago francia fizikusnak mutatott be.

Ø  Arago 1839. január 9 - én ismertette a találmányt a Francia Akadémián és felajánl otta a kormánynak megvásárlásra. 

Ø  A francia kormány 1839. augusztus 19-én a világnak ajándékozta, hogy mindenki foglalkozhasson dagerrotípia készítéssel. Ezt a napot tekintjük a fotográfia megszületésének.

Ø  Magyarországon a pesti közönség először 1840. júliusában megrendezett műkiállításon láthatott ilyen technikával készült fényképet.

„1840 augustus 29. Vállas Antal rt. a nemz. casino Duna felé fekvő termeiben egybegyűlt társaságnak két, olajozás és égetés nélkül általa készült Daguerre-féle fényképet mutatott elő; ’s az academia költségein és számára bécsi opticus Plössl által készített daguerreotyppel a Dunát és kir. várat vette fel. Daguerre eljárásában ibolyó helyett ibolyó festvényt használván; azonban a levegőnek csekély átlátszósága miatt az így előállított képen csak a pesti part mutatkozott teljes fényében. Növekedvén a ború, s így szerencsésebb próbához nem lehetvén reménység, a tagok immár az academiai terembe mentek által a folyó dolgok folytatására, mellyeknek nagy száma miatt a kísérlet e gyűlés folyamata alatt többé nem ismételtetett.” (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. Ötödik kötet 1838-1840. Buda, A M. Királyi Egyetem betűivel 1842. 10. év, 73. lap)


    A kiállítást készítette: Béres András és Révész Enikő
    Fotó: Révész Enikő

    Trackback link: