A tettyei papírmalom

A tettyei papírmalom elhelyezkedése            
Malom1
A pécsi papírmalom terve 1764-ben, Fonyó Sándor nagyprépost javaslatára született meg. Az első malom építése 1770/1771-ben kezdődött meg a Mecsek oldalában, a Tettye patak mentén, és a mai Tettye utca 41 szám alatt, a pataktól 300 méterre állott. Az épületen található Klimo-címer szerint a malom püspöki tulajdonban volt, ennek bizonyítéka a malom papírjain használt Klimo-címeres vízjegy is. Az akkori telek még a malom felépítése előtt üresen állt. A vizet a vízkerékhez mesterséges úton juttatták el. Az épület maga délről emeletes, északról földszintes manzárdtetős épület volt. Az épületen három bejárat, tizenöt ajtó, harmincnyolc ablak és huszonnégy padlásszellőző volt található. A déli oldalon alul egy raktár és egy konyha volt, az emeleten – ami északról a földszint volt – két konyha, kamra, a legények lakása, rongyválogató, majd a szárnyépületben (A malom L alakú épület volt) enyvfőző konyha és rongyraktár volt. A második emeleten enyvező és simító helységek, majd merítőműhely és a zúzómű helysége. A szárnyépületben még egy szoba kapott helyet. A felette lévő manzárdszint a szárítópadlás volt. A 18. században két bérlő dolgozott a papírmalomban: az első Hirsch Mihály volt. Ő már a kezdetektől itt dolgozott, majd 1783-tól bérlő lett. Mellette dolgozott Gartner János György papírkészítő mester is. Később a papírmalom több épülettel is bővült, majd az alapító halála után a Székeskáptalan tulajdonába ment át. 1792-től az osztrák tartományokból átvándorolt Zám Ignác folytatta a munkákat, eleinte segédként, majd bérlőként. Ő volt az egész pécsi papírmalom történetében a legjobban képzett papírkészítő mester. 1820-ig kézi, majd 1839 és 1860 között gépi papírgyártás folyt a malom falai között.

Irodalom

A papírmalom alap- és homlokzati rajza
Malom2