Gróf Berényi Zsigmond (1694-1748)

BerényiKarancsberényi gróf, a pécsi egyházmegye 65. püspöke, Baranya megyei főispán. Berényi Zsigmond a Nyitra megyei Bodokon született 1694. szeptember 27-én. Öt fiú és egy lánytestvére volt.

1711-től az esztergomi egyházmegye növendékeként a bécsi Pázmáneumban tanult. 1714-től poroszlói apát, év végére abszolválta filozófia és teológiai vizsgáit a nagyszombati egyetemen. 1715-től a római Collegium Germanicum-Hungaricum növendéke, majd itt szerzett teológiai doktorátust. 1718-ban Rómából korengedménnyel felszentelt papként tért haza Magyarországra. 1719-ben Erdődy Gábor Antal egri püspök ajánlására Keresztély Ágost hercegprímás esztergomi kanonokká nevezte ki, majd 1720-tól újvári érseki főesperes lett. 1720-ban honti főesperes, 1728-ban megkapta XIII. Benedektől a mallei püspöki címet és Esterházy Imre hercegprímás mellett segédpüspök lett. Esterházy Imre ajánlására a Rómában élő Alvarez Cienfuegos pécsi püspök (1735-1739) 1736. április 7-i levelében rábízta a pécsi egyházmegye kormányzását (segédpüspök), és egyúttal Baranya és Tolna vármegye főispánságát. Utóbbi tisztébe 1736. szeptember 7-én nevezték ki, és 17-én iktatták be. Cienfuegos 1739. augusztus 19-én Rómában bekövetkezett halála után, Berényi december 4-én kapta meg a kinevezést a pécsi püspökségre, amely tisztséget a haláláig viselt. Pozsonyban a hercegérsek szentelte fel 1741. február 25-én. Ez év április 9-én nagy ünnepélyességgel történt meg beiktatása Pécsett. A papi szeminárium alapkövét 1742. június 4-én helyezte el, majd 1746. szeptember 4-én felszentelte Szent Pál tiszteletére. Nagy gondot fordított az egyházi szertartásokra, templomok felszentelésére, valamint a Székesegyház felújítására. Pécsett hunyt el, 1748. szeptember 25-én.

Irodalom