Művészeti Kar Könyvtára minden tartalma

Raum und Form : Robert Jacobsen zum 100. Geburtstag : Sammlung Würth und Leihgaben. Swiridoff Verlag, Künzelsau , 2012, 288 oldal
ISBN: 978 3 89929 239 8

Robert Jacobsen, einer der wichtigsten Vertreter der Abstraktion nach 1945, gehört zu den zentralen Künstlerpersönlichkeiten in der Sammlung Würth. Besonders mit seinen Eisenskulpturen hat der 1912 in Kopenhagen geborene Däne international große Anerkennung erlangt. In diesem Jahr wäre Robert Jacobsen 100 Jahre alt geworden und das Museum Würth nimmt diesen Anlass gerne auf, um den vielschichtigen Künstler in einer retrospektiven Ausstellung zu würdigen. Mit Beiträgen von Jens Christian Jensen, Gottfried Knapp, Gitte Orskou, Per Poulsen-Hansen, Denise René, Armin Zweite.

Geskó Judit: Cézanne and the past : tradition and creativity. Museum of fine Arst, Budapest, 2012, 527 oldal
ISBN: 978-963-7063-99-2

A kiállítás mintegy nyolcvan-száz Cézanne festményt, rajzot és akvarellt, valamint 16. - 19. századi mesterek harminc-negyven alkotását (festményeket, szobrokat, gipszmásolatokat, metszeteket, illusztrált könyveket) mutatja be. Paul Cézanne bonyolult alkotó: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni, olyat, mint a múzeumok művészete." – vallotta. Állandó látogatója volt a vidéki kisváros, Aix-en-Provence múzeumának és a párizsi Musée du Louvre-nak. Metszet- és reprodukció-gyűjteménye, gipszgyűjteménye művészetének állandó ihlető forrása volt. Az antik, reneszánsz, manierista, barokk és romantikus előképek használata végig kísérte pályáját. A kiállítás ennek miértjére és mikéntjére keresi a választ. A Cézanne és a múlt: hagyomány és alkotóerő címet viselő kiállításunk betekintést nyújt majd a teljes életmű alakulásába...

Nagy Katalin, S.: Emlékkavicsok : holocaust a magyar képzőművészetben 1938-1945. Glória Kiadó, Budapest, 2006, 342 oldal
ISBN: 963 9283 99 1

Ez a könyv azokról a magyar képzőművészekről szól, akiket 1938-1945 között faji, származási alapon a zsidótörvények zsidónak minősítettek.. Közülük sokan a 20. századi magyar képzőművészet szellemileg, formanyelvük, minőségük szerint kimagasló, meghatározó alkotói, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Beck Ö. Fülöp, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Bokros Birman Dezső, Gábor Marianne, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Schönberger Armand, Perlrott-Csaba Vilmos, Farkas István, Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Endre, Gedő Ilka, Schaár Erzsébet, Ország Lili, akiket méltó hely illet meg a művészettörténeti tankönyvekben. Nélkülük nincs magyar képzőművészet. Sokan fiatalon pusztultak el a munkaszolgálatban, gettókban, munka- és haláltáborokban

Szombathy Bálint: Városjelek, 1971-2012. Szombathy Bálint, Budapest, 2012, 190 oldal
ISBN: 978-963-08-4576-2

Szombathy gyűjteményében a kategorizált „alkotások” egytől egyig talált tárgyak, ismeretlen „szerzők” munkái, amelyek talán csak néhány órán át, vagy pár napig láthatók önnön realitásukban. Bár némelyikük akár hosszabb ideig is fennmaradhat az urbánus környezetben, a fotók olyan rétegezett architektúrában bontják ki a városi környezet spontánul alakuló jelrendszerének hiánypoétikáját, amit a valós környezetben, a jel eredeti helyén már hiába keresnénk, mert elfedte őket a változás, az alakulás, a módosulás, már újabb jel áll helyükön, ki tudja hány rétegben eltakarva az eredetileg megörökítettet. A képzőművész és elméletíró szépségkutató Szombathy nem az avantgárd fetisizáló ájulatával kezeli urbánus „talált tárgyait”, hanem összeállítja az emberi beavatkozás nyomán létrejött, nem művészi szándékkal létrehozott jelek rendszerbe összeálló csoportjait, amelyek sajátos szemantika mellett kibomló nyelvi jelenségekként lesznek értelmezhetők...