Csillagászat és az univerzum felfedezése

„Az első Szputnyik magasba szökkenése és pályára állása hirdeti, hogy az emberi tudomány nem ismer korlátot a megismerésben, nem ismer határokat az eredményekben, mindezek mellett arra is bizonyítékot nyújt, hogy a haditechnika vívmányai - békés célok érdekében – az egész emberiség szolgálatába állíthatók.”  
/Nagy Ernő (gépészmérnök, asztronautikai szakirodalom kiemelkedő művelője), 1967/   

Kiállításunkban a csillagászatot, az űrhajózást, valamint a világűr témáját szeretnénk látogatóink elé tárni.  

Az űrkutatás új ismereteket, felfedezéseket, fejlesztéseket hoz mindennapi életünkbe. A bolygónk körül keringő űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson elnyújtott szabadesésben, mikrogravitációban élnek. Az ott tartózkodó űrhajósok révén a tudósok korszakalkotó kutatásokat végeznek, elméleteket tesztelnek, és feszegetik tudásunk határait.   

A Föld körül egy természetes mellékbolygó kering a Hold, melyet a Föld gravitációjának vonzása tart a pályáján. A Hold az egyetlen olyan égitest a Földön kívül, amelyen valaha is ember járt.  

Ha felnézünk az éjszakai égre és belenézünk az univerzum végtelen mélyébe, akkor számtalan kérdés merülhet fel bennünk. Hol is van a mi helyünk, mint Föld, az emberiség és egyén ebben a végtelenségben? Kik vagyunk mi? Milyen az univerzum, amelyben a Föld nevű bolygó forog a Napja körül. Vajon milyen érzés lehet egy űrállomáson lenni, vagy a Holdra szállni? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az emberi szervezetnek, amikor az űrbe készül?  

Dr. Nagyváradi Lászlót, a Természettudományi Kar (PTE TTK) egyetemi docensét, csillagászt fogjuk kérdezni mindezen témákkal kapcsolatban következő MyLib cikkünkben.  

A kiállítás, illetve a hozzá kapcsolódó blogbejegyzés kapcsán sokak számára hasznos és érdekes információkat szeretnénk átadni, különösen azok számára, akik érdeklődnek a világűr iránt. 

A tárlaton a PTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet egyedülálló tárgyai tekinthetőek meg: 

• 1. A Föld, mint bolygó (belső szerkezete geológiai Földgömb)  
• 2. Csillagömb a csillagképekkel és kvadránsokkal  
• 3. Tellúrium (A Nap a Föld és a Hold mozgásait szemléltető modell)  
• 4. Tükrös szextáns (navigációs szögmérő a Nap és a csillagok helyzetének meghatározásához)  
• 5. Napfénymérő (az üveggömb összegyűjti a napsugarakat és napsütés esetén megégeti a mögötte lévő papírszalagot.) 
• 6. Szuevit meteorit becsapódáskor keletkezett breccsa (Riess kráter Nördlingen Németország)  
• Holdtérkép  
• 7. Planiszféra (az égitestek láthatóságát szemléltető forgatható égbolt térkép)  
• 8. Kopernukusz emlékplakett (A naprendszer modell megalkotója halálának 550. évfordulójára, 1993.)  
• 9. PTE Nyitott egyetem ajándéktárgya, földgömb óra 
• 10. Csillagászati távcső 

A vitrinben kiállított tárgyak mellett a Klimo Könyvtár különleges kötetei is láthatóak. 

• Varga Márton: A tsillagos égnek és a föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyüttvaló természeti előadása s megesmértetése. Nagyvárad, Tichy J. T., 1809. 
• 
  
• Molnár József: Népszerű csillagászat. Magyar Tud. Akadémia dicséretet nyert pályamű. Pécs, Lyceum nyomda, 1865. 
• 
  
• Galilei, Galileo: Sidereus nuncius magna, longeque admirabilia spectacula pandens, suspiciendaque; proponens unicuique; Francof. in Paltheniano, [s.t.], 1610. 
• 
  
• Inczédy Dénes: A csillagászat elemei. A középiskolák felsőbb osztályai számára és magánhasználatra. Pécs, Taizs J., 1888. 
  
•